Félhomályban forró a levegő,
Érzékeket mozgat ma minden erő.
Nincs most beszéd, csak suttogás,
Minden érintés és tapintás/
Az ösztönöket ébreszti fel.
Most csak a pillanatra emlékszem.
Túl vékonyak a falak,
Hallod a neszt és a zajt?
Minden érzés vörösen izzik:
Ő is a másik boldogságát keresi!
Köztünk ma már nincs több tabu,
Végre kinyílt minden kapu,
Szemedbe nézve jön az érzés,
Hogy nem kell más csak egy érintés!
A boldogság a tekintetünkből szól…
